2018. november 18, vasárnap
You are here: Home » Hírek » Ünnepi Szentmise a Szent István Bazilikánál, majd Szent Jobb körmenet

Ünnepi Szentmise a Szent István Bazilikánál, majd Szent Jobb körmenet

A Szent Jobb körmenetre idén is szeretettel hívott minden Kolping Családot a Kolping Szövetség, mely alapján a mi Kolping családunk 5 fővel vett részt ezen a felemelő ünnepen és körmeneten.

Kis csoportunk a körmenet után megvárta és megnézte a tűzijátékot, mely után indultunk csak haza.

Ünnepi Szentmise a Szent István Bazilikánál, majd Szent Jobb körmenetAugusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után.  Mikor a Turul nemzetségbeli Géza (Gyeics) fejedelem a törzsszövetség élére került, a Magyar Nagyfejedelemség kül-,és belpolitikai szempontból is súlyos helyzetben volt. A belső ellentétek kiéleződtek, 972-ben I. Ottóval az élen megalakult a Német-római Császárság,mely kelet felé terjeszkedett és a Bizánci Birodalom is megerősödött,   így a pogány magyar fejedelemség beszorult e két erős keresztény hatalom közé.   Géza felismerte, hogy hazánk csak úgy maradhat meg, ha felveszi a keresztséget, és ha békében marad a szomszédokkal. Ezért a 972 húsvétján Ottó által Quedlinburgba összehívott keresztény uralkodók gyűlésére követséget küldött, hittérítő papokat kért  a császártól, és lemondott Ausztriáról valamint Morvaországról is.

A császár Géza kérésére papokat küldött Magyarországra, és ezzel megkezdődött a hittérítés.

A fejedelem nem csak a német-római császárral, hanem a többi szomszéddal is kerülte a háborúskodást. A  békére törekedve, lányait a velencei dózséval, a lengyel herceggel, a bolgár trónörökössel és Aba Sámuel magyar nagyúrral házasította meg, István fiát pedig a bajor hercegnővel, Gizellával eskette össze.

Gizella születésekor apja, Civakodó Bajor Henrik éppen Géza fejedelemmel háborúzott, ami végül azzal zárult,  hogy Géza 973-as quedlinburgi gyűlésen békét ajánlott Henriknek, és feleségül kérte leányát, Gizellát, a fia, Vajk számára. Vajk apja nyomán szintén felvette a keresztséget, aki ekkor kapta az István nevet az első vértanú után.

Felismerte a kereszténység politikai jelentőségét

Így István is keresztény hitre tért, bár a kereszténység nála eleinte nem vallási, hanem sokkal inkább politikai kérdés volt. Az új hitnek ellenszegülőket erőszakkal térítettek a kereszténységre.

A sztyeppei pogány népek szeniorátus szokása szerint a család legidősebb férfi tagját Koppányt (Kupán) illette volna a trón, és a fejedelem özvegyének, Saroltnak keze is, azonban Géza a nyugati primogenitúrát követte, ahol az első szülött fiú az örökös, ezért fiát, Istvánt jelölte ki utódjául és halála előtt megeskette a főurakat, hogy a trónharcban támogatni fogják őt. Tette ezt, mivel a pogány Koppány lerombolta volna az éppen kiépülőben lévő keresztény államot, István pedig keresztény szellemben neveltetett.

A keresztény magyar állam alapjait letevő fejedelem halála (997.február 1.) utáni trónviszályban  István bajor segítséggel leverte Koppányt, testét felnégyeltette, és  szétküldte az országban, a lázadó vezér testrészeit négy vár falára szegezték fel elrettentésül.

Nem akart Ottó hűbérese lenni, ezért a pápától kért koronát

Az eredetileg Vajk (kis vezér) néven született István folytatta apja munkáját, a keresztény hit terjesztését, és egy szilárd keresztény Magyarország létrehozását. Mindehhez Rómából, az apostoli Szent Széktől kapott koronát.

Bár akkoriban az volt a szokás, hogy a leghatalmasabb világi fejedelem, a német-római császár adja a koronát,

István, elkerülendő, hogy a császár hűbéresévé váljon az ország, a pápához fordult.  999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte el Rómába II. Szilveszter pápához tárgyalni, koronát és apostoli áldást kérve, melyet hittérítő munkája érdeméül meg is kapott Róma püspökétől.

Mivel I. Ottó német-római császár próbálta a pápai hatalmat visszaszorítani, így a Vatikánnak is jól jött ez a szövetség. 1000. december 25-én (a 16. század második felétől érvényes gregorián naptár szerint január elsején) Esztergomban Istvánt Asztrik „Isten kegyelméből” a magyarok királyává koronázta.

István a királyi hatalom birtokában leszámolt az ellene, és az általa bevezetett új rend ellen lázadó pogány urakkal.

A nagyfejedelemséget felváltotta a nyugati típusú királyság, István feudális államszervezetet hozott létre.

Kiépítette az egyház szervezeteit is, megalapította többek között a veszprémi, a kalocsai, és győri püspökséget.

Az ország szuverenitása érdekében tette meg érsekségnek Esztergomot

Szent István az első püspökségek egyikét a dombokra épült Veszprém városában alapította, és felesége, Gizella  itt történt megkoronázása nyomán vált szokássá , hogy évszázadokon át Veszprémben koronázták a magyarországi királynékat.

Az igen vallásos Gizella a keresztény állam létrehozásában férjének társa, és aktív segítője volt.

A király Esztergomot érseki rangra emelte, ami politikailag azért volt fontos, hogy az önálló magyar érsekség létrejöttével megakadályozta, a magyar egyház német érsekségi uralom alá kerülését, mint ahogyan Csehország és Lengyelország esetében is történt.

Országlása alatt a szerzetesség is elterjedt Magyarországon.

A kolostorok pedig nem csak a keresztény hit terjesztésének, hanem a latin írásbeliségnek, valamint egy új, korszerű nyugati műveltséggel rendelkező magyar vezetői réteg kinevelésének is a központjaivá váltak.

István uralkodása alatt igen jelentős szellemi központtá vált az általa alapított veszprémvölgyi és pécsváradi apátság.

Pannonhalmán a bencés kolostort már Géza idejében 996-ban megalapították, és a veszprémi püspökséget ugyancsak a fejedelem kezdte el szervezni, aki többek között a veszprémvölgyi görögkeleti kolostort is felépíttette. Belebetegedett fia, Imre herceg halálába István törvénybe iktatta az egyházi rendet és privilégiumokat. Előírta például, hogy vasárnaponként templomba kell menni és nem szabad dolgozni, minden 10 falunak építenie kellett egy templomot, valamint kötelesek voltak tizedet fizetni az egyháznak.

István minden püspöki székhelyet évente háromszor is meglátogatott a feleségével és fiával együtt.

István Szűz Mária mennybemenetelének napját, augusztus 15-ét ünneppé tette.

Ezen a napon ült királyi tanácsot Székesfehérvárott és törvénynapot tartott.

István még életében át akarta adni fiának , a szentéletű Imre hercegnek a koronát, ám ő váratlanul meghalt egy vadászbalesetben.

Fia halála úgy lesújtotta a királyt, hogy szabályosan belebetegedett.

Nem csak a köszvény, a szomorúság és a gyász gyötörte, hanem a súlyos aggodalom is, mivel nem maradt utóda, akire a trónt hagyhatta volna, hogy Krisztus hitén megőrizze az országot.

Jogosan aggódott, hogy a nép visszatérhet a pogány hitre

A király jogosan aggódott, hiszen a nép körében még elevenen élt az ősi vallás és szokások iránti nosztalgia, a magyarok így egy erős uralkodó hiányában könnyen visszaszokhattak volna a pogányságra.

István már soha többé nem épült fel teljesen a betegségéből . Élete vége felé Nagyboldogasszony napján az országot a Szűzanya oltalmába ajánlotta.

István 1038. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének napján meghalt.

A halott királyt Szűz Mária tiszteletére az általa alapított székesfehérvári székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

István halála után ezért hosszabb ideig augusztus 15-én emlékeztek meg az államalapító uralkodóról.

Az ünnepnapot a lovagkirály, I. (Szent) László rendeletére tették át augusztus 20-ra, mivel az ő közbenjárására ezen a napon nyilvánították szentté Istvánt.

László király  VII. Gergely pápa engedélyével a székesfehérvári székesegyház oltárára helyeztette az államalapító relikviáit (csontjait tartalmazó ládát), ami a kor szokása szerint egyenlő volt az elhunyt szentként való elismerésének, azonban kánonjogilag ez még nem számított érvényes szentté avatási eljárásnak.

Mária Terézia tette magyar nemzeti ünneppé augusztus 20-át

Az egyetemes egyház nevében és a kánonjogi előírásoknak megfelelően Istvánt csak a halála után hat és fél évszázaddal később, a török magyarországi kiverésében hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápa nyilvánította szentté 1686-ban, Buda visszavétele után.

Még ugyanebben az évben István fiát, Imre herceget, valamint tanítóját, Gellért püspököt is szentté avatták.

Szent István napját egyházi ünnepből Mária Terézia királynő tette nemzeti ünneppé, amit a naptárba is beiktatott, amikor a Szent Jobbot diplomáciai úton 1771-ben megszerezte és Budára hozatta.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és Szent István napját is kivette a hivatalos ünnepek sorából, ám ekkor  Mária Terézia királyi dekrétumával augusztus 20-át nemzeti ünneppé tette.

Az eredetileg Székesfehérváron őrzött Szent Jobb – István mumifikálódott jobb keze – a török hódoltság idején került el az országból, először Boszniába, majd Raguzába, a mai horvátországi Dubrovnikba került a domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia megtudta, hogy a Szent Jobbot a raguzai dominikánus kolostorban őrzik, diplomáciai úton visszaszerezte az ereklyét, és Bécsbe, majd Budára vitette, ahol ünnepélyes keretek közt átadta azt az Angolkisasszonyoknak, megőrzésre.

A kommunisták nem merték eltörölni, hanem az alkotmány ünnepévé tették

A királynő 1771. június 21-én elrendelte augusztus 20. nemzeti ünneppé tételét és rendszeres megünneplését, és ekkortól vált szokássá, hogy augusztus 20-án a Szent Jobbot körmenetben vitték végig Budán.

Az 1848-as szabadságharc leverése utáni évtizedben, az abszolutizmus, a Bach-korszak éveiben nem volt szabad megtartani a független magyar állam ünnepét, egészen 1860-ig.

A kiegyezés után Ferenc József augusztus 20-át munkaszüneti nappá nyilvánította.

1945 után, a kommunista éra idején, bár hivatalosan nem tiltották be Szent István ünnepét, ám a kommunisták úgy gondolták, hogy az ünnep „klerikális” tartalmát meg kell változtatni.

Ezért 1949-től, a sztálini alkotmány kihirdetésétől egészen a rendszerváltozásig, augusztus 20. hivatalosan az alkotmány ünnepe volt.

1988-ban tartottak ismét Szent Jobb-körmenetet a Szent István bazilika falain kívül, és azóta minden augusztus 20-án, a régi hagyományoknak megfelelően, megtartják az ünnepi körmenetet.

Comments are closed.

Scroll To Top